Tejtermelés-ellenőrzés

Teljesítményvizsgáló szervezetünk a tenyésztőkkel, termelőkkel egyedi szerződéseket köt, melyek alapján szolgáltatási díj ellenében végzi tevékenységét. A tenyésztők szabadon megválaszthatják, hogy a termelésellenőrzésre melyik ellenőrzési módszer szerint kerüljön sor. Az ICAR és a tenyésztőszervezetek tenyésztési programja szabályozza, hogy a kiválasztott ellenőrzési módszert milyen gyakorisággal és milyen feltételekkel lehet megváltoztatni. Korábban inkább az “A_v” módszer terjedt el a tenyésztők körében az előbbiekben ismertetett két módszer közül. Ebben meghatározó szempont volt az ellenőrzési díj összege. Nyilvánvaló, hogy a több minta vétele, szállítása, vizsgálata és a hozzájuk kapcsolódó adatfeldolgozás nagyobb költséget jelentett, ebből eredően az “A4″módszer díjtétele magasabb volt. Ezért azt elsősorban azok a tenyésztők választották, akik bikanevelő tehenek célpárosításával, tenyészbika-előállítással  foglalkoztak.

A jogszabályi és a tenyésztési programok változása miatt a tejtermelés-ellenőrzés módszerei mára lényegesen egyszerűbbé váltak. “A” és “C” típusú ellenőrzést végzünk; e kódok a teljesítményvizsgálat felelősségi viszonyait rögzítik. Az első esetben a teljesítményvizsgáló szervezet munkatársa, míg a másodikban a teljesítményvizsgáló szervezet és a tenyésztő váltakozva veszi a mintát és méri a tejmennyiséget. Mintavételre többször (a fejések számával megegyező számban) vagy egyszer (minden esetben a reggeli napszakban) kerülhet sor a termelésellenőrzési napokon. Az utóbbi esetben korrekciós faktorok segítségével kapjuk meg a napi termelést reprezentáló értékeket. A teljesítményvizsgálatok közötti időintervallum 22–37 nap. A “C” típusú ellenőrzés esetében évente legalább kétszer a teljesítményvizsgáló szervezet végzi az ellenőrzést.

Érdemes kitérni az adatgyűjtés és -feldolgozás terén végbement változásokra is. Az állattenyésztési törvény előírása alapján a tenyésztési hatóság (korábban az OMMI, jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal [NÉBIH]) országos állattenyésztési adatbankot hozott létre és tart fenn, illetve ellátja az adatok tárolásának és feldolgozásának feladatát. A teljesítményvizsgáló szervezet az 1990-es évek első felében teljes körű adatgyűjtést végzett. Nemcsak a termelési, de a tenyésztési adatokat (termékenyítések, ellések, holtellések, vetélések, kiesések, új felvételek) is rögzítette, és továbbította őket az ún. Központi Adatbázisba. Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) bevezetése, majd országosan megbízható működtetésének megteremtése óta az ellési (kivéve a holtellési és a vetélési), valamint a kiesési adatokat a tenyésztők maguk jelentik be az ENAR-ba. A Termékenyítési Rendszer (TER) elindításával a termékenyítési adatok egy új alrendszer keretében kerülnek be a központi adatbázisba.

Teljesítményvizsgáló szervezetünk a tejtermelés-ellenőrzés során alapadatokat rögzít (tenyészet, egyedazonosító, napszak, tejmennyiség, tejvizsgálati adatok: tejzsír, tejfehérje, tejcukor, szomatikus sejtszám), ezeket küldjük el a Központi Adatbázisba. Az adatok feldolgozása és a hivatalos adatközlés a Központi Adatbázisból történik. Igyekszünk az adatgyűjtési rendszerünket folyamatosan korszerűsíteni. A kezdetben papíralapú bizonylatokkal végzett adatgyűjtésről áttérve, mára egy kézi számítógépes, gyors és megbízható adatfelvételi rendszert fejlesztettünk ki. A ládán belüli pozíción alapuló tejminta-azonosítást vonalkódos tejminta-azonosítással váltottuk fel. A kézi számítógépes tejtermelési adatrögzítés lehetővé teszi a fejés pontos időpontjának nyilvántartását. Az utóbbi években egyre több telepen vezették be a háromszori-négyszeri fejést, ezért adatgyűjtő rendszerünket felkészítettük akár a napi hatszori fejési adatok rögzítésére is. A Központi Adatbázis azonban jelenleg ezeket az adatokat csak korrekciós faktorok alkalmazásával képes befogadni.

Az előbbiekkel párhuzamosan az ellenőrzött telepeken is jelentős változások következtek be. Sok helyen hajtottak végre telepi rekonstrukciót, új, korszerű, nagy kapacitású fejőházak épültek. Az új fejőrendszerek már beépített tejmennyiségmérővel és mintavevővel rendelkeznek. A jól működő, rendszeresen karbantartott rendszerekből a termelésellenőrzés során az adatok átvehetők, ami egyszerűsíti a folyamatot. Sajnos e tekintetben azonban vegyes a kép, mert a rendszerek hitelesítése és karbantartása gyakran elmarad, így az adatátvétel (leggyakrabban állatazonosítási problémák miatt) nem hajtható végre.

Egyre több telepen használnak telepirányító programot. Egy naprakészen karbantartott telepi adatbázisból a termelésellenőrzéshez szükséges adatok ugyancsak átvehetők elektronikusan, ezzel is csökkentve a hibalehetőségeket, továbbá meggyorsítva az adatgyűjtést és -feldolgozást. A számítógéppel, internetkapcsolattal rendelkező telepek elektronikus formában kapják meg a feldolgozott adatokat, illetve a teljesítményvizsgáló szervezet honlapjáról is letölthetik azokat.