A tejtermelés-ellenőrzés története

A tejtermelés-ellenőrzés jelenlegi helyzetének bemutatásához célszerű az előzmények rövid áttekintése. Az 1980-as évek végén a szarvasmarhák teljesítményvizsgálatát, törzskönyvezését, származási igazolásaik kiállítását az állattenyésztő vállalatok végezték. A tenyésztésszervezés rendszere azonban a rendszerváltás okozta társadalmi-gazdasági folyamatok következtében az 1990-es évek elejére ellehetetlenült, az állattenyésztő vállalatok egy része csődhelyzetbe került, ezért a teljesítményvizsgálati tevékenységgel felhagytak, és anyagi-szervezési okokból szünetelt az országos adatbázis működtetése. A szarvasmarha-tenyésztés és -törzskönyvezés helyzetének további romlását megakadályozandó, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 1992. január 1-jétől államigazgatási felügyelet alá vonta mind a hat állattenyésztő vállalatot, majd 1992 júliusában megalapította az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Vállalatot (ÁTV) gödöllői központtal, országos hatáskörrel. Az ÁTV fő feladatai a következők voltak:

• a tejelő szarvasmarha-állományok nyilvántartása és törzskönyvezése;
• a termelési tulajdonságok vizsgálata (termelésellenőrzés, tejvizsgálat);
• a gyűjtött adatok elsődleges feldolgozása, országos adatbankba továbbítása;
• a feldolgozott adatok alapján információszolgáltatás a tenyésztő gazdaságok számára.

Alapvető elvárás volt, hogy a vállalat egységes elvek és módszerek szerint végezze tevékenységét az ország területén.

Az FM vezetésének egy későbbi döntése alapján az ÁTV 1993. december 31-i fordulónappal 100%-os állami tulajdonú kft.-vé alakult át a társasági és a privatizációs törvények előírásai szerint.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alkotta meg azokat a kereteket, amelyek meghatározzák a tenyésztésszervezés jelenleg is működő struktúráját és rendszerét.
A jogszabály a tenyészállatok teljesítményvizsgálatával és tenyészértékbecslésével kapcsolatban megszabta, hogy a teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket, mint állami feladatot, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végezze. Rendelkezett továbbá a teljesítményvizsgálatok egységes módszerre épülő végrehajtásáról is. A törvény értelmében a tenyésztési hatóság (OMMI) ellenőrzése mellett elismert tenyésztőszervezetet is meg lehetett bízni a teljesítményvizsgálatok végzésével. A megbízás birtokában a tenyésztőszervezet, amennyiben nem rendelkezett a teljesítményvizsgálat végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a feladat ellátására felkérhetett más, arra felkészült és alkalmas szervezetet. Így kapott az ÁTV, majd annak jogutódja, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (ÁT Kft.) az elismert tenyésztőszervezetektől megbízást az egész országra kiterjedő szarvasmarha-teljesítményvizsgálat elvégzésére.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, valamint az arra épülő jogszabályok, többek között a földművelésügyi miniszter 32/1994. (VI.28.) rendelete, előírták, hogy a teljesítményvizsgálatokra vonatkozó részletes előírásokat a Teljesítményvizsgálati Kódexben (a továbbiakban Kódex) tegyék közzé. A Kódex első kiadása 1995. július 1-jén lépett hatályba. Ezt követően többször felülvizsgálták és módosították, de a tejtermelés-ellenőrzésre vonatkozó előírások alapvetően nem változtak. A Kódexben foglaltaknak megfelelően a tenyésztőszervezetek Magyarországon az “A” típusú termelésellenőrzést fogadták el hivatalos ellenőrzésként. Ez azt jelentette, hogy a teljesítményvizsgálatot az ellenőrző szervezet erre  kiképzett szakemberei végezték. A tejmintavétel gyakorisága alapján az “A” típusú ellenőrzés két módszerét alkalmazták. Az “A4” módszer szerint a termelésellenőrzési napokon minden fejésnél mintát kellett venni. (Így 28–34 napos intervallumban, évente 11-12 ellenőrzésre, 24 órán belül pedig a napi fejések számával megegyező tejmérésre és mintavételre került sor.)  Az “A_v” módszer ún. váltakozó mintavételt (tehát évente 11-12 alkalommal, 28–34 napos intervallumban, 24 órán belül az üzemi fejések számával megegyező gyakoriságú tejmérést) jelentett, de havonként váltakozva, páratlan hónapban reggeli, páros hónapban esti mintavétellel.

Napjainkban is az elismert tenyésztőszervezetek (Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete [HFTE], Magyartarka Tenyésztők Egyesülete [MTE], Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete [KTFTE]) bízzák meg társaságunkat a tejtermelés-ellenőrzéssel. A vizsgálat módszereinek vonatkozásában azonban a Kódex helyett már az Állattenyésztési Teljesítményvizsgálatok Harmonizációjáért Felelős Nemzetközi Szervezetnek (International Committee for Animal Recording [ICAR]), az Európai Unió tudományos referenciaszervezetének az előírásai mérvadók.

Teljesítményvizsgáló szervezetünk a tenyésztőkkel, termelőkkel egyedi szerződéseket köt, melyek alapján szolgáltatási díj ellenében végzi tevékenységét. A tenyésztők szabadon megválaszthatják, hogy a termelésellenőrzésre melyik ellenőrzési módszer szerint kerüljön sor. Az ICAR és a tenyésztőszervezetek tenyésztési programja szabályozza, hogy a kiválasztott ellenőrzési módszert milyen gyakorisággal és milyen feltételekkel lehet megváltoztatni. Korábban inkább az “A_v” módszer terjedt el a tenyésztők körében az előbbiekben ismertetett két módszer közül. Ebben meghatározó szempont volt az ellenőrzési díj összege. Nyilvánvaló, hogy a több minta vétele, szállítása, vizsgálata és a hozzájuk kapcsolódó adatfeldolgozás nagyobb költséget jelentett, ebből eredően az “A4″módszer díjtétele magasabb volt. Ezért azt elsősorban azok a tenyésztők választották, akik bikanevelő tehenek célpárosításával, tenyészbika-előállítással  foglalkoztak.

A jogszabályi és a tenyésztési programok változása miatt a tejtermelés-ellenőrzés módszerei mára lényegesen egyszerűbbé váltak. “A” és “C” típusú ellenőrzést végzünk; e kódok a teljesítményvizsgálat felelősségi viszonyait rögzítik. Az első esetben a teljesítményvizsgáló szervezet munkatársa, míg a másodikban a teljesítményvizsgáló szervezet és a tenyésztő váltakozva veszi a mintát és méri a tejmennyiséget. Mintavételre többször (a fejések számával megegyező számban) vagy egyszer (minden esetben a reggeli napszakban) kerülhet sor a termelésellenőrzési napokon. Az utóbbi esetben korrekciós faktorok segítségével kapjuk meg a napi termelést reprezentáló értékeket. A teljesítményvizsgálatok közötti időintervallum 22–37 nap. A “C” típusú ellenőrzés esetében évente legalább kétszer a teljesítményvizsgáló szervezet végzi az ellenőrzést.

Érdemes kitérni az adatgyűjtés és -feldolgozás terén végbement változásokra is. Az állattenyésztési törvény előírása alapján a tenyésztési hatóság (korábban az OMMI, jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal [NÉBIH]) országos állattenyésztési adatbankot hozott létre és tart fenn, illetve ellátja az adatok tárolásának és feldolgozásának feladatát. A teljesítményvizsgáló szervezet az 1990-es évek első felében teljes körű adatgyűjtést végzett. Nemcsak a termelési, de a tenyésztési adatokat (termékenyítések, ellések, holtellések, vetélések, kiesések, új felvételek) is rögzítette, és továbbította őket az ún. Központi Adatbázisba. Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) bevezetése, majd országosan megbízható működtetésének megteremtése óta az ellési (kivéve a holtellési és a vetélési), valamint a kiesési adatokat a tenyésztők maguk jelentik be az ENAR-ba. A Termékenyítési Rendszer (TER) elindításával a termékenyítési adatok egy új alrendszer keretében kerülnek be a központi adatbázisba.

Teljesítményvizsgáló szervezetünk a tejtermelés-ellenőrzés során alapadatokat rögzít (tenyészet, egyedazonosító, napszak, tejmennyiség, tejvizsgálati adatok: tejzsír, tejfehérje, tejcukor, szomatikus sejtszám), ezeket küldjük el a Központi Adatbázisba. Az adatok feldolgozása és a hivatalos adatközlés a Központi Adatbázisból történik. Igyekszünk az adatgyűjtési rendszerünket folyamatosan korszerűsíteni. A kezdetben papíralapú bizonylatokkal végzett adatgyűjtésről áttérve, mára egy kézi számítógépes, gyors és megbízható adatfelvételi rendszert fejlesztettünk ki. A ládán belüli pozíción alapuló tejminta-azonosítást vonalkódos tejminta-azonosítással váltottuk fel. A kézi számítógépes tejtermelési adatrögzítés lehetővé teszi a fejés pontos időpontjának nyilvántartását. Az utóbbi években egyre több telepen vezették be a háromszori-négyszeri fejést, ezért adatgyűjtő rendszerünket felkészítettük akár a napi hatszori fejési adatok rögzítésére is. A Központi Adatbázis azonban jelenleg ezeket az adatokat csak korrekciós faktorok alkalmazásával képes befogadni.

Az előbbiekkel párhuzamosan az ellenőrzött telepeken is jelentős változások következtek be. Sok helyen hajtottak végre telepi rekonstrukciót, új, korszerű, nagy kapacitású fejőházak épültek. Az új fejőrendszerek már beépített tejmennyiségmérővel és mintavevővel rendelkeznek. A jól működő, rendszeresen karbantartott rendszerekből a termelésellenőrzés során az adatok átvehetők, ami egyszerűsíti a folyamatot. Sajnos e tekintetben azonban vegyes a kép, mert a rendszerek hitelesítése és karbantartása gyakran elmarad, így az adatátvétel (leggyakrabban állatazonosítási problémák miatt) nem hajtható végre.

Egyre több telepen használnak telepirányító programot. Egy naprakészen karbantartott telepi adatbázisból a termelésellenőrzéshez szükséges adatok ugyancsak átvehetők elektronikusan, ezzel is csökkentve a hibalehetőségeket, továbbá meggyorsítva az adatgyűjtést és -feldolgozást. A számítógéppel, internetkapcsolattal rendelkező telepek elektronikus formában kapják meg a feldolgozott adatokat, illetve a teljesítményvizsgáló szervezet honlapjáról is letölthetik azokat.

Rólunk