Ketózis

Monitoringrendszereink egymásra épülő és egymást kiegészítő programok. Vizsgálataink alapja az ÁT Kft. által 1997-ben bevezetett tejkarbamidmérésen alapuló, csoportos takarmányozáselemzés, amelyet megrendelőink a befejés eredményeivel kapnak kézhez.

A korábbi karbamidelemzési módszerünket a kor kihívásainak megfelelően továbbfejlesztettük. Kutatás-fejlesztési munkánk eredményeként 2013-ban bevezettük a jelenleg is megrendelhető „tejalapú monitoringrendszer” szolgáltatást, amelynek segítségével a telepi szakemberek hasznos visszajelzést kaphatnak a takarmányozási programjuk eredményességéről. A karbamidértékek ismeretében a hozzáértő takarmányozási szakemberek könnyűszerrel finomra hangolhatják az állomány fehérje- és energiaellátását. A szubakut bendőacidózis felismerhetővé és könnyen beazonosíthatóvá válik. Az inverz tejre (tejfehérje% > tejzsír%) vonatkozó adatok hasznos információt szolgáltatnak a tehén rostemésztéséről, a „kialakulóban levő” szubakut bendőacidózisról, illetve a kívánatosnál több telítetlen zsír használatáról. Az utóbbi a bendőben a biohidrogenizáció során képződő transzzsírsavak által gátolja a de novo tejzsírsavszintézist.

Monitoringprogramunkat már több mint 200 hazai tejelőtelep használja, döntő többségük a „TMR-monitoringprogrammal” kiegészítve. A komplex program keretében a nagytejű tehéncsoport befejést megelőző 6-12 órával vett TMR-takarmánymintáját a telepek a tejmintával együtt juttathatják el az ÁT Kft. Takarmányanalitikai Laboratóriumába. Az eredményeket a minták beérkezését követő 48 órán belül közöljük.

Komplex programunk elősegíti a TMR- és a tejminta-monitoringelemzési eredmények közötti ok-okozati összefüggések és ezáltal az összetett problémák feltárhatóságát. Partnereinknek mindkét vizsgálatot a listaárnál kedvezőbb áron tudjuk biztosítani, továbbá az eredmények mellett részletes értékelést is küldünk számukra.

2015-ben a rendszerünket továbbfinomítottuk, amelynek köszönhetően a ketóziskockázat-elemző monitoringprogram keretén belül ma már a ketóziskockázatos tehenek %-os arányát is jelezzük a laktáció első 100 napjában. Ez összevethető az előző 6 hónap eredményeivel, és a változás tendenciája alapján megállapítható, hogy javul-e, vagy romlik az állomány ketózissal szembeni kitettsége. Az új rendszer további előnye, hogy részben kiküszöbölhetővé válik a szubakut bendőacidózis és a szubklinikai ketózis miatt létrejött interferencia a tejzsírtartalomban, amely elfedheti a valós problémákat.

A monitoringrendszer ketóziskockázat-elemző részének „lelke” az olajsav-, valamint a BHB- (beta-hydroxybutyrate – béta-hidroxibutirát) kalibráció. Az utóbbi kifejlesztésében az ÁT Kft. úttörő munkát vállalt a Bentley Magyarország Kft.-vel együtt. A szubklinikai ketózisban levő tehenek tejében az olajsav C18:1 cisz-9 koncentrációja megemelkedik. Ezért először ennek mértékét határozzuk meg, majd megmérjük az ehhez tartozó BHB-szinteket. Felállítottunk egy, az olajsavval és más tejkomponensekkel képzett paraméterekre épülő pontozásos rendszert, amelynek segítségével a tehenek kockázatos és nem kockázatos kategóriákba sorolhatók. Ezáltal megadható a „kockázatos (ketózis által veszélyeztetett) tehenek” %-os aránya, ami lényegében szoros korrelációt mutat a szubklinikai ketózis előfordulási gyakoriságával.

Mivel telepspecifikus paraméterről van szó, a „szubklinikai ketózis” megnevezés helyett inkább az általánosabb „ketóziskockázatos kategória” kifejezést használjuk. Minden telepnek célszerű a tesztidőszaki eredményét saját, előző 6 havi eredményeivel összehasonlítani, hogy információt szerezzen a változások irányáról.

A rendszer egyik legértékesebb része, hogy egyedi azonosítók szerint képes megadni a klinikaiketózis-gyanús, helyszíni klinikai vizsgálatra javasolt egyedek listáját. Ezt úgy állítjuk össze, hogy alkalmas legyen az ún. „betegtehén-keresésre”. A rendszer a mért és számított paraméterek alapján azokat az állatokat szűri ki, amelyek tejében a zsírmobilizáció következtében megemelkedett az olajsavtartalom, így náluk nagyobb a valószínűsége a klinikai ketózis kialakulásának. Tehát ezzel a szükségletüknél kritikus mértékben kevesebb energiát, takarmányt felvevő egyedeket azonosítjuk.

Elkülönítve értékeljük emellett azokat a „túl sok” tejet termelő, jó étvágyú teheneket is, amelyek ketonszintje emelkedett (szubklinikai ketózisos egyedek). Ha javítanánk ezek glükózellátását, akkor valószínűleg tovább növelnék a tejtermelésüket, és szubklinikai ketózisban maradnának, jó esetben kissé alacsonyabb ketonszinttel. Ezek az tehenek nem igényelnek kezelést, állatorvosi beavatkozást.

A szubklinikai anyagforgalmi zavarokat állományszinten kell kezelni, ami a takarmányozási szakemberek, illetve a telepi menedzsment feladata és felelőssége. A helyszíni klinikai vizsgálatra javasolt egyedek listája értékes segítséget nyújt a telepi állatorvosoknak, hiszen nem könnyű feladat megtalálni a klinikaiketózis-közeli állapotban levő állatokat.

Ketóziskockázat-elemző monitoringprogramunk a vizsgálatba vont állomány méretét tekintve egyedülálló Európában. Emellett azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy modellünk, amely nagy szakmai kihívást jelentő fejlesztés eredménye, komplexebb az egyéb, Európában alkalmazott ketóziskockázat-elemzési módszereknél.

Ha még a régi karbamidjelentést használják, győződjenek meg e szolgáltatás hasznosságáról! Keressék kollégáinkat, akik készséggel bemutatják, hogy az új monitoringelemzés milyen képet ad az Önök telepéről.

Dr. Monostori Attila
Tel.: 06-20/464-0147
E-mail: monostori.attila@atkft.hu